auch dieses Jahr will es sich das Art Critics Orchestra nicht nehmenlassen einen Teil zum Gelingen der Festtage beizutragen.
(this year we art critics orchestra also make funny fiesta)

Dieses Jahr in trauter Runde auf Einladung von Ingeborg Wiensowski inder Lüzowstr. 32.
(this time year at invitation for ingeborg weinsowski in lützow street dirtytwo)

Aufgrund feuerpolizeilicher Auflagen beginnen wir das Spektakel bereits um punkt 21 Uhr, und freuen uns über zahlreiches Erscheinen.
(noise begin at 21 hours many come, erection no problem)

Damit die stille Nacht nicht zu still wird, hat der Nikolaus als Festtagsüberraschung noch Restexemplare der aktuellen ACO-CD Das Summen der Teile im Sack,
(also father christmas in his scrotum bring new ACO cd for very happy marriage life with aco humming parts)

für die Kurzentschlossenen, die ihre musikverliebten Lieben zum Fest noch stilvoll beglücken wollen.
(for very quickly thinking loving people christmas gift with styleand double happiness)

Bis dahin!
(see you not too late)

Art Critics Orchestra is(t)

Agnes Wegner
Laura Oldenburg
Micz Flor 8-))
Raimar Stange
Andreas Schlaegel 8-I

Very Special Guests without whom this wouldn’t be possible: Anna Balint, Beata Hock, Adrien Török, Katalin Ladik, Miklos Erhardt and David Wilkinson

Időpont: 2009. szeptember 12., 20.00

Helyszín: Kertem, 1146 Budapest, Olof Palme sétány 3.

 

A 2004-ben Berlinben alapított The Art Critics Orchestra (ACO) öt zenészből áll, akik mindannyian a kortárs képzőművészet területén dolgoznak. Saját szerzeményeik mellett számos, kifejezetten számukra íródott dal szerepel repertoárjukban, többek között olyan művészektől, mint Dave Allen, Christian Jankowski, Ross Sinclair, Annika Ström, Carsten Nicolai, John Miller, Elke Krystufek …

 

Az „ajándékba kapott“ dalok különböző módon jutottak az együtteshez. Amellett, hogy sokszor kaptak kész műveket, előfordult, hogy kezdetleges vázlatokat vettek át és turbóztak fel egy kis rock’n'roll hangzással. Máskor pedig telefonban vagy élőszóban elhangzott ötleteket, ötletfoszlányokat jegyzeteltek le és alakítottak át zeneszámmá.

 

Idén ősszel kerül a lemezboltokba a zenekar legújabb CD-je, egy igazi Kraut-Rock album, melyen kizárólag saját szerzemények szerepelnek. A zenekar tagjai saját szavaikkal adják vissza mindazt, amit a művészeti világtól kaptak.

 

Az együttes tagjai:

Agnes Wagner, énekes, jelentős művészeti kiállítások kurátora, aki jelenleg a Temporäre Kunsthalle Berlin munkatársa.

Andreas Schlaegel, dobos és énekes, többek között a Flash Art, Contemporary, Spike Quarterly és Praesens állandó szerzője.

Raimar Stange, basszusgitáros, cikkei a Kunstbulletin, Springerin, Artist magazinokban olvashatóak. Nemrég jelent meg saját könyve Insight-Inside címen, melyben a II. világháború utáni művészeti galériáknak a kortárs művészet megértésére gyakorolt hatását vizsgálja.

Laura Oldenbourg, billentyűs, szabadúszó grafikus, aki jelenleg többek között a londoni Mute Magazine-nak dolgozik.

És végül Micz Flor, aki ha épp nem szerkesztői és média project menedzseri munkáival van elfoglalva, akkor vokálozik és gitározik az együttesben.

 

Budapesti fellépésük kapcsán az ACO megkereste a helyi művészeti élet számos szereplőjét, hogy működjenek közre, azaz az eredeti szándéknak megfelelően megosszák a művészet felelősségét.

 

Link:

www.artcriticsorchestra.com

 

Projektgazda: Impex – Kortárs Művészeti Szolgáltató | Együttműködő partner: Kertem | Támogatók: Európai Unió Kultúra keretprogramja, NKA

 

 

>>>>>>>>>>> 

A Párhuzamosok találkozása tizenöt, különböző művészeti formátumokban készülő, egyestés esemény láncolatából áll. A sorozat egyes fejezetei az Impex – Kortárs Művészeti Szolgáltató gondozásában ősszel megjelenő könyv felvezetéseként, így a kiadványban feldolgozott témák kötetlen hangvételű, performatív megközelítéseként szolgálnak. A kötet szerkesztői (Kálmán Rita és Katarina Sevic, az Impex tagjai) az elmúlt 20 év során a fővárosban hosszabb-rövidebb ideig működő, alulról szerveződő, művészeti kezdeményezések összegyűjtésére vállalkoztak, hogy ezeket a csoportosulásokat az őket meghatározó “tulajdonságok” bemutatásán keresztül dokumentálják. Ezek: informalitás - párhuzamos struktúrák – alternatív modellek - önszerveződés - centrum/periféria - káosz/rend - közösség - hiánypótlás – túlélési stratégiák … A párhuzamosok 2009 szeptember végéig különböző alternatív kulturális szerveződésekkel együttműködve, alkalmanként változó helyszíneken találkoznak.

 

 

>>>>>>>>>>> 

További részletek:

Impex – Kortárs Művészeti Szolgáltató: www.impex-info.org Kertem: www.kertemfesztival.hu

 

2009 » 04. September » Feuilleton

Textarchiv

Wie viel Kunst passt in eine Band?

Das “Art Critics Orchestra” veröffentlicht die dritte CD

Das Leben” sagt Raimar Stange, “ist viel zu wichtig, als dass man es ernst nehmen sollte.” Der 49-Jährige trägt sein Basecap mit großem Fragezeichen, auf Promofotos eine John-Lennon-Sonnenbrille, spielt Bass und ist Sprecher einer der besten Bands, die Berlin derzeit zu bieten hat. Ihr Name ist “Art Critics Orchestra” (ACO), sie wurde 2003 gegründet und alle Mitglieder neben Stange - Agnes Wegner, Andreas Schlaegel, Laura Oldenbourg und Micz Flor - haben irgendwas mit Kunst zu tun: als Kritiker, Verleger, Ausstellungsmacher oder Gestalter.

Soeben ist die dritte CD mit dem nach Gestalttheorie klingenden Titel “Das Summen der Teile” erschienen. Die Band probt zweimal die Woche im Proberaum in Weißensee, um das neue Repertoire für die nächsten Liveauftritte in Frankfurt, München und Budapest einzuüben. Nicht nur deshalb verabredet sich ACO zu Interviews nicht in einer coolen Cappuccino-Bar in Mitte, sondern im nahen Strandbad Am Weißen See, wo sich fast wie zu Zeiten des Zille-Milljöhs reden, Bier trinken, baden oder nur knietief im Wasser stehen lässt.

Also, ACO ist kein ironisches Projekt, betont auch Sängerin Wegner, vielmehr ginge es um kollektives Vergnügen, Politik und ästhetische Experimente. Auf der neuen Platte etwa übt man sich in Rückgriff auf Deutschrock-Gesten der Achtzigerjahre, wie man sie wohl zuletzt beim Festival des Politischen Liedes gesehen haben mag. Bei der vorhergehenden, einfach “Artists Songs - Künstlerlieder” (2008) betitelten Produktion ließ man sich die Songs von Künstlern wie Karin Sander, Elke Krystufek, Carsten Nicolai oder Gerwald Rockenschaub auf den imaginären Bandkörper schneidern, das CD-Cover lieferte Candice Breitz - wie Pac-Man fraß sich ACO in einem irren Tempo durch die hauptstädtische Kunstszene.

Wie viel Kunst verträgt eine Band, ohne zu platzen? Im Fall von ACO eine ganze Menge. Doch trotz all der berühmten Künstlerfreunde hat man sich seinen eigenen, sperrigen Stil bewahrt und hört noch lange nicht das, was alle um sie herum hören. Nachspielen will man es schon gar nicht.

Wo wollen sie hin? Was sind ihre Vorbilder? “Nicht Kippenberger, nicht Sonic Youth, nicht Patti Smith”, sagt Bassist Stange, der negative Dialektiker, der sich seine Songideen bei Anders und Adorno holt. Und Gitarrist Flor fügt hinzu: “Paul Goodman, ein bisexueller, kritischer Pragmatist des frühen zwanzigsten Jahrhunderts - das ist definitiv eine Inspirationsquelle für uns.” Ob es sie stört, immer nur als rockende Extrabeilage auf Ausstellungseröffnungen für schnöseliges Vernissagenpublikum durch Galerien, Kunsthallen, Museen zur tingeln? Nein, ganz und gar nicht. “In Museen zu spielen ist genauso nervig wie in richtigen Clubs” sagt Flor.

Manchmal holen sie sich Peter Hein von Fehlfarben dazu, noch so ein Unangepasster. Und Patti Smith, falls sie doch mal auftauchen sollte, würde man auch nicht vertreiben, schließlich ist der Hausheilige dieses Bandkollektivs ein bisexueller, kritischer Pragmatist.

Art Critics Orchestra: Das Summen der Teile (AtzeO 002) www.artcriticsorchestra.com, Nächste Konzerte: 6. September: Galerie Voges & Partner, Frankfurt/Main, 12. September: Impex Museum, Budapest, 2. Oktober: Baumwollspinnerei Leipzig 3. Oktober: Lenbachhaus München.

We take it from the Masters:

“Lock up your daughters, lock up your wife,

Lock up the backdoor, and run for your life!

The menace is back in town - so stop messin’ around…

’cause I’m TNT, I’m Dynamite…”

***************************************************************

***************************************************************

***************************************************************

***************************************************************

*************SPRENGING THE SPRENGEL!****************

***************************************************************

***************************************************************

***************************************************************

***************************************************************

***************************************************************

A Battle of the Bands at the Sprengel Museum Hannover!

Yours truely

The one and only

***************************************************************

*****************ART CRITICS ORCHESTRA***************

***************************************************************

vs.

the merry lads and lady of Polymodular!

in the great Auditorium,

Sprengel Museum, Kurt Schwitters Platz, Hangover

on June 13th, 9pm till midnight.

AAAAAAAAAAAaaaaaaaaaaaand  Bonus!

Pre-run copies of the

new ACO CD

“Das Summen der Teile”

offically scheduled for release in September

are expected to be on sale!

Das Art Critics Orchestra im Battle of the Bands mit Polymodular!

zur langen Nacht der Museen im großen Auditorium des Sprengel Museum Hannover, Kurt Schwitters Platz

am 13. Juni von 21 bis  0 Uhr

If you want to buy this thing, go to our shopping instructions.

Das Summen der Teile - CD-Inlay als PDF zum Ausdrucken
Das Summen der Teile - Cover als PDF zum Ausdrucken

01. Chinesenlied

02. Schichten

03. Du benimmst dich wie Amerika

04. Elke

05. Fräulein Risiko

06. Krabbenbrötchen

07. Graffitilied

08. Nachtgestalt

09. Activator Blues

10. Afghanistan

11. Katzenjammer

12. Insel

13. Ozon